Fejezetek a lelkiség történetéből I.

Keresztény ókor, romanika, gótika

Söveges Dávid

(A névre kattintva további információk érhetők el a szerzőről.)

Lapozzon bele!

A Fejezetek a lelkiség történetéből 1993-as első megjelenése eseménynek számított a magyar nyelvű teológiai könyvkiadásban. Söveges Dávid könyvének újbóli közreadásával szeretnénk továbbra is elérhetővé tenni ezt a szubjetivitásában is megkapó és iránymutató munkát. Megőriztük a szerző sajátos nyelvezetét, amely – helyenként meglepő fordulataival, mondatfűzésével – a gondolat elválaszthatatlan részét képezi.
Azt reméljük, hogy a Fejezetek a lelkiség történetéből Napjaink Teológiája sorozatunkban találja meg igazi szövegkörnyezetét.

„Mi tehát a lelkiség? A hit megnyilvánulása az életben. A hit ugyanis nem lehet pusztán belső magatartás, annak kifelé is meg kell nyilvánulnia tetteinkben. A lelkiség, vagyis Isten Lelkének bennünk való élete történetileg alakul, változik.”

„A középkor elnevezése – media aetas, aevum medium – a humanistáktól ered. Ők érezték úgy, hogy a klasszikus ókor után most jön egy újjászületés: a reneszánsz, és ami a kettő között volt, az a középkor. Sötét és barbár. A középkor viszont nem érezte magát középnek. Ők Szent Ágoston nyomán úgy érezték, hogy a világ utolsó korszakában élnek, ami Krisztussal kezdődött és a világ végén a paruziában fog véget érni. A keresztény ókor egyenes folytatásának tudták magukat. Elég nehéz is attól megkülönböztetni a lelkiség terén. A világ végét folyton várták, talán másként, mint a keresztény ókor, ahol felhangzott még a Marana ta: Jöjj el, Uram! A középkor inkább félelemmel tekintett előre az ítélet felé.”

Bokros Márk beszél Söveges Dávid: Fejezetek a lelkiség történetéből című könyvről