Egy nap Pannonhalmán

A jelenleg álló épület az apátság harmadik temploma, amely korábbi épületek falmaradványait rejti magában. Az első épület felszentelését Szent István király 1002-ben kibocsátott adomány levele datálja.

A pannonhalmi Szent Márton Bazilika ma látható tömegének nagy része a 13. század elején, Oros apát (1207–1243) idejében épült kora gótikus stílusban, ám az újabb régészeti kutatások szerint korábbi épületek falmaradványait rejti magában. Felszentelése valószínűleg 1224-ben volt.

Az eredeti gótikus templomhoz jobban hasonlító állapot helyreállításának előkészítése 1996-ban kezdődött meg. A szerzetesek a brit John Pawson építészt bízták meg a tervezéssel.

Az angol építész terve alapján úgy újult meg a templom belső tere, hogy méltó helye legyen a II. vatikáni zsinat utáni szerzetesi liturgiának.

A könyvtár alapításától kezdve a monostor fontos része. Egy 1090 körüli oklevél tanúsága szerint a 11. század végén Pannonhalmán már 80 kódexet tartottak nyilván.

1786-ban a feloszlatáskor több mint 4000 kötetet számlált a gyűjtemény.

A levéltár egyidős a monostorral. Szent László király három oklevele mellett itt őrzik a magyar nyelv első nyelvemlékét, az 1055-ben íródott Tihanyi Alapítólevelet és az első hazai pápai dokumentumot, II. Paschalis pápa 1102- ben készült bulláját.

A 13. században alakították ki egy már korábban létező bejárat helyén a templom déli mellékhajójában az ún. ékes kaput (Porta Speciosa), amely hazánkban egyedülálló épségben maradt fenn. A kapuzat a kerengőfolyosóból (quadrum vagy quadratura) vezet a templomba.

A kerengő a monostor életének egyik központja. A középkorban innen nyíltak a legfontosabb közösségi terek, itt gyülekeztek a szerzetesek a liturgiára, innen vonultak be a Porta Speciosán át a bazilikába, a zsolozsmára és a szentmisére, itt tartották a körmeneteket.

A kerengőfolyosó által körülölelt belső kertet paradicsomkertnek (Paradisum) is nevezték, amely gyógynövényekkel volt beültetve, közepén ma is látható a vízgyűjtő ciszterna.

A honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére az akkori Magya- rországon a hét magyar törzs emlékére hét millenniumi emlék- művet emeltek; ezek egyike a pannonhalmi emlékmű.

A kápolna eredetileg az apátság közelében élő nem magyar anyanyelvű lakosság plébániatemploma volt.

Az észak–déli tájolású, egyhajós templom északi homlokfalát háromszögű oromzat zárja. Efölé ácsolták a harangot befogadó fa huszártornyot. A szentélyhez keletről kis sekrestye csatlakozik

Az arborétum története egészen az apátság alapításának idejére vezethető vissza, így ez az első ismert, történelmi magyar kert.

A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket.

A 17–18. században élt pannonhalmi bencés gyógyszerészek és orvosok számos receptúrája maradt fenn, amelyek ma is kiválóan használhatók különböző gyógyhatású termékek előállítására

A Pannonhalmi Apátság egyik legújabb látnivalója a 2018-ban épült Lombkorona Tanösvény. A tanösvény a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett természeti területén kapott otthont. A kilátópontként is funkcionáló sétány különlegessége, hogy egy halat formáz, amely a kereszténység szimbóluma.